Ferenc - tápcsatorna

A Baja-Bezdáni-csatorna (más néven Ferenc-tápcsatorna) Magyarország déli részét és Szerbia északi részét összekötő, gazdag történelmi múlttal rendelkező, nemzetközi jelentőségű vízgazdálkodási, műszaki létesítmény. Magyar oldalon Bajánál ágazik ki a Sugovicából és 44,8 km-rel délebbre, Szerbiában, Bezdánnál, a Sebesfoki zsilipnél (0+070cskm) torkollik be a Ferenc-csatornába. Magyar területen a hossza 32,2 km, Szerbiához 10,6 km tartozik, 2 km hosszban határt képez. A csatorna részben egykori holt Duna-ágak nyomvonalában, részben mesterséges, ásott medrekben kialakítva halad. Dunai kitorkollásánál helyezkedik el Magyarország egyik legjelentősebb vízi építménye, a Deák Ferenc-zsilip. Baja, Szeremle, Bátmonostor, Nagybaracska, Csátalja, Dávod, Hercegszántó települések közigazgatási területein halad át, Baja, Nagybaracska, Dávod esetében belterületeket érintve.

A Ferenc-csatorna Kiss József és fivére, Gábor mérnöki és szervező munkája eredményeképpen épült meg 1794. és 1801. között. Máig az egyetlen olyan mesterséges vízfolyás, mely összeköti a Dunát és a Tiszát. A belvízelvezető, öntöző és hajózó csatorna Monostorszegnél ágazott ki a Dunából, és a Bácskában áthaladva, Bács-földvárnál torkollott a Tiszába. Feladata volt a Duna-Tisza közi mocsarak lecsapolása, illetve a vízi szállítás lehetőségének megteremtése. A Duna szabályozásának következtében Monostorszegnél feliszapolódási problémák léptek fel. A helyzet javítása érdekében a kiágazást áthelyezték, és 1855-ben Bezdánnál egy új torkolati zsilip megépítésére került sor. Azonban ily módon sem lehetett biztosítani a csatornarendszer folyamatos vízellátottságát. A megoldást a Duna egy magasabb pontjáról kiinduló tápcsatorna megépítése kínálta, mely Bajánál ágazik ki a Sugovicából. A nagyszabású terv megvalósításának megszervezésére Türr István olasz királyi altábornagy kapott megbízást. A Pandúr-szigeten át új medret ástak, melynek végénél megépítették a Deák Ferenc-zsilipet, amely nemcsak a tápcsatorna szabályozott vízbevezetését, hanem a hajózást is lehetővé tette. A tápcsatorna létesítéséhez Bátmonostorig új nyomvonalat kellett kotorni, délebbre dunai ágak részbeni kotrása, átvágása segítségével természetes medreket is felhasználtak. A csatorna megnyitására 1875. augusztus 13-án került sor.